Teljesen új, a fogyasztók (természetes személyek) számára kedvezőbb jótállási szabályok vonatkoznak a 2021 januárjától megvásárolt legtöbb termékre. A korábbi jótállási szabályokkal ellentétben a 2021.01.01-től megvásárolt termék vételárától függ a kötelező jótállási idő.
Az új szabályok a drágább gépekre jóval hosszabb jótállási időt biztosítanak kizárólag a fogyasztók (természetes személyek) számára. A rendelet a mellékletében sorolja fel tételesen, hogy milyen termékek körére vonatkozik a kötelező jótállás. A 10-100.000 forintért megvásárolt termékekre legalább 1 év, a 100-250.000 forintért megvásárolt termékek esetében legalább 2 év, a 250.000 forintnál drágább termékek esetében pedig minimum 3 év a jótállási idő.
Mi jelent a jótállás, a köznyelvben a garancia?
A jótállás az eladó fokozott felelősségvállalása a jótállási időn belül (1-3 év) a hibás teljesítésért. Az eladó a jótállással felelősséget vállal arra, hogy az általa eladott dolognak nincs – és a jótállás ideje alatt nem is lesz – hibája. Ha tehát a termék a jótállási időtartam alatt meghibásodik, akkor a törvény „vélelmezi”, hogy az eladó (gyártó) hibásan teljesített, ezért a számlakibocsátó kereskedőnek kell bizonyítania, hogy hiba oka a teljesítés után keletkezett. (Pl. gyakori érv, hogy a hibát a nem rendeltetésszerű használat okozta.)
Létezik még a jogszabályi kötelezettségen túl szerződéses jótállás is, ezt a gyártó, vagy az eladó biztosíthatja egyedi szerződésben a vevőnek (pl. új gépjármű vásárlása esetén 4-5 év jótállást is bevállal a gyártó). A vevő az igényét elsősorban az eladó felé jelezheti a jótállási időn belül, de választása szerint közvetlenül a gyártóhoz is fordulhat.
Mi a szavatosság?
A szavatosság lényege az, hogy az eladó vállalkozás „szavatolja”, hogy olyan terméket értékesített, amelynek nem volt olyan hibája, amely csak az eladás után, a későbbi használat során derült ki. (Ezt nevezik rejtett hibának is.)
A Ptk. szerint a szavatosság egy év, azonban a fogyasztó (természetes személy) esetében főszabály szerint két év azzal, hogy az első hat hónapban az eladó vállalkozásnak kell szakvéleménnyel bizonyítania, hogy a hiba nem gyártási eredetű. (Amennyiben szakértői véleményre van szükség a vita elbírálásához, akkor annak költségei az első hat hónapban az eladó vállalkozást, az azt követő időszakban pedig a vevőt terheli.)
Négyféle megoldás van a szavatossági igény érvényesítésére: 1. a termék javítása, 2. a termék cseréje, 3. árleszállítás, 4. szerződéstől való elállás, ami a vételár visszatérítésével jár.
Alapvetően ezt a sorrendet kell a Ptk. előírásai alapján alkalmazni. Jó tudni, hogy javítás vagy csere esetén a terméknek a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a szavatossági igény elévülése újból kezdődik. Használt termék (pl. gépkocsi) vásárlása esetén az eladó és a vevő megállapodhatnak rövidebb szavatossági időben is, azonban amennyiben a vevő természetes személy, akkor a szavatosság nem lehet kevesebb egy évnél.
Mi a három munkanapos cseregarancia?
A jogszabályok előírják azt is, hogy ha a megvásárolt termékről kiderül, hogy hibás, akkor a vevő igénye alapján a három munkanapos cserelehetőség szerint a kereskedő köteles azt kicserélni. Fontos, hogy ez a szabály csak a hibás termékekre vonatkozik, ha a termék rendeltetésszerűen működik, akkor a kereskedő a cserére nem köteles.
Néhány jó tanács a tartós cikkek vásárlásához
Olyan kereskedőtől ajánlott vásárolni, aki számlát ad, és azt is, valamint a jótállási jegyet is érdemes megőrizni, hiszen ezek nélkül nagyon nehéz bizonyítani a vásárlás helyét, idejét, valamint az áru ellenértékét, viszont anélkül nem érvényesíthetőek a jótállási vagy szavatossági jogok sem.
Vásárláskor lehetőség szerint alaposan meg kell vizsgálni az árut. Ha kipróbálásra nincs lehetőség, vásárlás után minél hamarabb ezt meg kell tenni, hiszen a három napos csere lehetősége mellett, az internetes vásárlás esetén a tizennégy napos elállási jog is az átvételtől számított időponttól alkalmazandó. Ajándékba vásárolt termék számláját, jótállási jegyét is célszerű átadni a megajándékozottnak, hogy probléma esetén eljárhasson.
Felhívom a figyelmet a megtévesztő kereskedői nyilatkozatokra ilyenek pl.:
„Akciós terméket nem cserélünk.” A jogszabályok alapján, ha egy termék meghibásodik, a kereskedőnek foglalkoznia kell a fogyasztó panaszával függetlenül attól, hogy az le volt-e értékelve, vagy sem. A fentiek alól kivétel, ha a vevő egy olyan hiba miatt reklamál, amiért a termék le volt értékelve, és erről őt az eladó tájékoztatta.
„Készpénzt nem adunk vissza, de üzletünkben levásárolhatja.” Amikor egy termékről kiderül, hogy hibás, a vásárlónak nem kötelező levásárolnia az árát, vagy másikat választani, hanem a pénzét is visszakérheti.
„Csere csak akkor lehetséges, ha a terméket az eredeti csomagolásban juttatják vissza.” Ilyen kifogás jogellenes.
Digitális termékek és szolgáltatások változásai 2022.01.01-től
Lényeges változásokra kell felkészülniük a vállalkozásoknak 2022. január 1-jétől az áruk adásvételét és a digitális szolgáltatások nyújtását érintő fogyasztói szerződésekkel kapcsolatban.
A nyár elején már elfogadott 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól 2022.01.01-jén lép hatályba, és az azt követően megkötött, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésekre kell majd alkalmazni. Változik a Polgári törvénykönyv hibás teljesítési vélelmére vonatkozó rendelkezése is 6 hónapról 1 évre.
Erről bővebben ebben a cikkben.
Dr. Horváth Károly elnök
Csongrád-Csanád Megyei Békéltető Testület