Mit tehetünk, ha nem jó, vagy nem tetszik az interneten megrendelt termék?

A reklámok már minden formában ott vannak az életünkben, az eladni kívánt terméknek sokszor csak a pozitív oldalát túlhangsúlyozva, – sok esetben – akkor is vásárlásra ösztönözve a fogyasztót, ha egyébként a termékre nincs is igazából szüksége.

Ismert tulajdonsága ugyanakkor a vásárlónak, hogy szereti megtapintani, fel-és kipróbálni a vásárolni kívánt terméket. Az interneten nincs ilyen lehetősége, és az is előfordulhat, hogy nem olyan „élőben” a termék, mint azt a reklám sugallta. 
A jogalkotó ezért a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendeletben privilegizált jogi lehetőséget biztosít a távollevők közötti kereskedelem esetére – ideértve az interneten vásárló fogyasztókat is, és indokolás nélküli elállási jogot biztosít. Erre 14 napja van, amely a termék átvételétől számítandó.
Sőt, a vásárlónak meg sem kell várnia kiszállítást, már a termék átvétele előtt is meggondolhatja magát, és elállhat a vásárlási szándékától. Hangsúlyozom, hogy a jogszabályon alapuló elállási jog kizárólag a természetes személyeket illeti meg, a gazdálkodó szervezeteknek, egyéni vállalkozóknak, jogi személyeknek nincs jogszabályon alapuló elállási joga.

Nem lehetséges az elállás a rendelet 29. §-ában felsorolt esetekben sem, pl. zárt csomagolású termékek a felbontást követően egészségvédelmi vagy higiéniai okokból nem küldhetők vissza (például borotva, elektromos fogkefe, fehérnemű stb.).

Természeténél fogva a romlandó, vagy minőségüket rövid ideig megőrző élelmiszerek esetében sem lehetséges az indokolás nélküli elállás, mint ahogyan az egyedi paraméterek alapján létrehozott termékek esetében sem, amely tulajdonságait kifejezetten a vásárló személyére szabták, vagy amelyet az ő kérésére állítottak elő. (Például nyomtatott póló, egyedi gyártású, a vásárló igénye alapján készített, vagy átalakított termékek.)

Milyen módon gyakorolhatja elállási jogát a fogyasztó?

Az elállási jogra az eladónak írásban kell felhívni a fogyasztó (természetes személy) figyelmét, pl. az ÁSZF-ben (általános szerződési feltételekben). Amennyiben ezt elmulasztja, úgy a 14 napos elállási idő meghosszabbodik egy évre. 
Az elállást írásban, indokolási kötelezettség nélkül az eladó által biztosított minta felhasználásával, vagy bármilyen erre vonatkozó írásos és egyértelmű nyilatkozattal lehet gyakorolni. 
A kereskedő legfontosabb kötelezettsége ekkor az, hogy haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzéstől számított 14 napon belül visszatérítse a fogyasztó által megfizetett teljes összeget olyan fizetési módon, amelyet a fogyasztó is választott eredetileg a fizetésre. A kereskedőnek joga van a megtérítendő összeget visszatartani addig, amíg a fogyasztó a terméket vissza nem szolgáltatta, vagy kétséget kizáróan nem igazolta, hogy azt visszaküldte.
A fogyasztó kötelezettsége az elállás közlésétől számított tizennégy napon belül a terméket visszaküldeni a kereskedő részére. A fogyasztónak kell viselnie a visszaküldéssel járó költségeket, kivéve, ha a kereskedő eleve vállalta, hogy a terméket maga fuvarozza vissza. 
A kereskedő legfeljebb az értékcsökkenést vonhatja le a fogyasztónak visszafizetendő teljes összegből. Csak akkor tehető a fogyasztó ezért az értékcsökkenésért felelőssé, ha már előre tájékoztatták írásban a levonás lehetőségéről és pontos feltételeiről, pl. az ÁSZF-ben. Ha nem volt ilyen előzetes tájékoztatás, akkor viszont egyáltalán nem kérhető számon semmilyen értékcsökkenés, és nem is vonható le semmilyen díj a fogyasztónak visszafizetendő összegből.

Dr. Horváth Károly elnök
Csongrád-Csanád Megyei Békéltető Testület