1. Miért került megnyitásra a békéltető testületi eljárás a KKV-k számára?
A jogalkotó célja a KKV-k támogatása jogaik érvényesítésében azokban az esetekben, amikor lényegében fogyasztóként vásárolnak terméket vagy vesznek igénybe közszolgáltatást.
2. Mely időponttól jogosult a KKV békéltető testülethez fordulni?
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 2026. január 1-je óta biztosítja a békéltető testületi eljárás igénybevételének lehetőségét a KKV-k számára.
3. Ki minősül KKV-nak?
KKV-nak minősül a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv. tv.) szerint az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen eléri, vagy meghaladja a 25%-ot.
4. Egyéni vállalkozó, őstermelő, adószámos magánszemély kezdeményezhet-e fogyasztói jogvitát a békéltető testületnél, ebből a szempontból fogyasztónak minősül-e?
Igen. A Kkv. tv. 19. § 5. pontja szerinti vállalkozás a gazdasági tevékenységet folytató jogalany, különösen az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a gazdasági társaság, az ügyvédi iroda, a szövetkezet, a vízitársulat, a víziközmű társulat, az erdőbirtokossági társulat, továbbá a mezőgazdasági termeléssel, halgazdálkodással, mezőgazdasági feldolgozással és forgalmazással, erdőgazdálkodással és vadgazdálkodással foglalkozó jogalany és természetes személy, a vagyonkezelő alapítvány, a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, az egyházi jogi személy.
5. Mikortól jogosultak a KKV-k fogyasztói jogvitában a békéltető testületnél fogyasztói panaszt benyújtani az eladóval/közszolgáltatóval szemben?
2026. január 1. napjától minden KKV-nak minősülő vállalkozás, amely az Fgytv. szerinti közszolgáltatást vett igénybe, vagy a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. tv. törvény (Ker. tv.) szerinti kiskereskedelmi tevékenység keretében terméket vásárolt, használt, igénybe vett, jogosult arra, hogy békéltető testületi eljárást indítson.
A kereskedelemről szóló törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenység beemelése fogalmilag végső felhasználóként történő beszerzést jelent, kizárva pl. így az ügykörből a nagykereskedelmi tevékenység keretében történő – viszonteladási célú – beszerzéseket.
6. Mi minősül közszolgáltatásnak?
Az Fgytv. szerint a közszolgáltatás a törvény alapján termékértékesítési vagy szolgáltatásnyújtási kötelezettség hatálya alá tartozó vállalkozás által e kötelezettség alapján nyújtott víziközmű-szolgáltatás, távhőszolgáltatás, hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz rendszeres begyűjtésére, gyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló szolgáltatás, elektronikus hírközlési szolgáltatás, egyetemes postai szolgáltatás, villamos energia egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére villamosenergia-vásárlási szerződés vagy hálózathasználati szerződés alapján nyújtandó szolgáltatás, valamint földgáz egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére földgáz-kereskedelmi szerződés vagy elosztóhálózat-használati szerződés alapján nyújtandó szolgáltatás.
A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény alapján egyetemes postai szolgáltatásnak az alábbi postai küldeményekkel kapcsolatos szolgáltatások minősülnek:
a) a kettő kilogrammot meg nem haladó tömegű, – a b)–d) pontban meghatározott küldeményektől eltérő – belföldi vagy nemzetközi viszonylatú nem könyvelt postai küldemények;
b) a tíz kilogrammot meg nem haladó tömegű, belföldi vagy nemzetközi viszonylatba feladott postacsomagok;
c) a vakok írását tartalmazó, belföldi vagy nemzetközi viszonylatú küldemények;
d) a hivatalos iratok.
7. Milyen KKV-s ügyekben nincs hatásköre a békéltető testületnek?
– a fogyasztói jogvitát kezdeményező vállalkozás nem minősül KKV-nak,
– ha a panasz tárgya nem közszolgáltatással kapcsolatos szolgáltatás, vagy
– a terméket nem kiskereskedelmi egységben, nem végső felhasználóként, (hanem pl. tovább értékesítés céljával) vásárolta meg, használta vagy vette igénybe.
Amennyiben termék vásárlása mellett vagy azzal összegfüggésben szolgáltatás nyújtása is történik, úgy csak a termékkel kapcsolatosan hozhat döntést a testület a jogszabályi rendelkezésekre tekintettel. A nem közszolgáltatásnak minősülő szolgáltatással kapcsolatos jogviták bírósági hatáskörbe tartoznak.
8. Kit terhel a bizonyítás jótállás hiányában?
A) Amennyiben 2025. augusztus 22. (Ptk. módosítás) előtt történt a termék vásárlása, használata, igénybevétele, akkor a törvényben rögzített szavatossági idő az igényérvényesítésre 1 év.
Ebben az esetben a KKV-nak kell bizonyítania az eljárás során, hogy az eladó/közszolgáltató hibásan teljesített.
B) Amennyiben 2025. augusztus 22. követően történt a termék vásárlása, használata, igénybevétele, úgy az adott jogügylet tekintetében a Ptk. 6:157. § (3) bekezdése szerint a hibás teljesítés fejezetében a fogyasztóra vonatkozó rendelkezéseit a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró, KKV-ra is alkalmazni kell.
A KKV-nak kell igazolnia, hogy szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül járt-e, mert ekkor alkalmazhatóak a Ptk. szerint a számára kedvezőbb szabályok. Amennyiben ez nem kerül igazolásra, úgy a kedvezőbb szabályok nem lesznek alkalmazhatóak, és a bizonyítási teher a KKV-t fogja terhelni.
A szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró KKV esetében a Ptk. XXIV. fejezete alkalmazandó. Az eljárások során különös figyelmet kell fordítani a következőkre:
– semmis az a kikötés, amely a hibás teljesítés fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a KKV hátrányára tér el.
– ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a KKV által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.
– ingó dolognak minősülő áru adásvételére, digitális tartalom szolgáltatására vagy digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződés esetén a KKV kellékszavatossági jogai gyakorlása keretében a hibát a kötelezett költségére maga nem javíthatja ki, illetve mással sem javíttathatja ki azt.
– a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni.
– a KKV kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. Ha a szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen.
– termékszavatosság.
C) Amennyiben 2026. március 1. napját követően kerül sor a termék vásárlására, használatára vagy igénybevételére, és a megvásárolt termék a 10/2024. (VI. 28.) IM rendeletben felsorolt a kötelező jótállás alá tartozó tartós fogyasztási cikknek minősül, úgy a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendeletben (Tjr.) az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló rendelkezéseket a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró KKV-kra is alkalmazni kell.
A nem tartós fogyasztási cikkekre a B) pontban rögzített anyagi szabályok az irányadóak.
A Tjr. szövege rögzíti, hogy a KKV a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül jár el, ha a tartós fogyasztási cikket a kereskedelemről szóló törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenység keretében vásárolja meg, tekintet nélkül a fogyasztási cikk gazdasági tevékenységi körben való elszámolására. Azaz a rendelet hatálya alá tartozó tartós fogyasztási cikkek esetében a békéltető testületi eljárás során nincs jelentősége annak, hogy a KKV a terméket elszámolta-e költségként, vagy az ÁFA tartalmát visszaigényelte-e vagy sem.
9. Vonatkoznak-e a KKV-ra a fogyasztókat megillető kormányrendeletekben rögzített többletjogok (pld. kötelező jótállás, távollévők közötti szerződésekre vonatkozó előírások, stb.)?
Bár a fogyasztói jogok kiterjesztése nem tiltott, de az uniós rendelkezések nem teszik lehetővé a fogyasztó fogalmának általános, kiterjesztő értelmezéssel történő átültetését, így nem természetes személy nem minősülhet fogyasztónak, és a nem természetes személyek között létrejött szerződés sem minősülhet fogyasztói szerződésnek.
A fentiekre tekintettel a KKV-k számára a Tjr., az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet, a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet, a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet, valamint a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet nem alkalmazható.
A fenti szabály alól csak Tjr. jelent kivételt, mivel annak tartalma 2026. március 1-jével módosul, a jogszabályban meghatározott KKV-k esetében is alkalmazni kell a rendeletben rögzített szabályokat.
10. Ha végső felhasználóként vásárolta a terméket a KKV, akkor mindegy, hogy ténylegesen hogyan használta?
A kiskereskedelmi forgalomban történő beszerzés esetén lényegében vélelmezett a végfelhasználóként történő beszerzés.
A háztartási termékek esetén azonban, ahogy most sem, úgy továbbra sem lesz rendeltetésszerű az ipari használat (ha pl. heti 5 napon át, 8 órán keresztül használják a háztartási rendeltetésű fúrógépet). Ezt – meghibásodás esetén – a szerviz a termék bevizsgálása során fel tudja tárni, mint ahogy jelenleg is tárgya a bevizsgálásnak az, hogy a meghibásodás a termék rendeltetésszerű használata mellett következett-e be.