Milyen változásokra lehet számítani a 2022-es évben a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak?
A 2022-es évtől bevezetésre kerülő, fogyasztókra vonatkozó új szavatossági és jótállási szabályokra a kettősség lesz a jellemző.
Egyrészről a 2022. év előtt kötött szerződésekre (adásvételi szerződések, szolgáltatási szerződések) még a régi rendelkezések vonatkoznak, másrészről a 2022. év január 01. után megkötött adásvételi és szolgáltatási szerződésekre már az új, a fogyasztót még hatékonyabban védő rendelkezések alkalmazandóak.
Elöljáróban leszögezem, hogy az Európai Uniós változásokra tekintettel hozott új rendelkezést a 373/2021. (VI.30.) Korm. rendelet már fél éve, június végén kihirdette, így a vállalkozásoknak volt fél év idejük arra, hogy felkészüljenek.
Kérdés természetesen az, hogy felkészültek-e a vállalkozások, szolgáltatók? Álláspontom szerint a 2021. évben jelentős számban megjelenő jogszabályok dömpingje miatt mindig csak azokra koncentrálódik a figyelem, amelyek éppen aktuálisak, és ezt a mentalitást erősítette a COVID-19 folyamatos és egyben hektikus jelenléte, így a sajtóban és más kommunikációs felületeken (tv, rádió, internet) csak kevés vállalkozás reagált ezidáig. Akik megtették, azok mind azt erősítik, hogy lényeges változások lesznek az áruk adásvétele és legfőképpen a digitális szolgáltatások területén.
Melyek lesznek a változások?
A rendelet szerint kibővülnek a szerződésszerű teljesítés feltételei, pl. a terméknek rendelkeznie kell valamennyi tartozékkal, magyar nyelvű használati útmutatóval, gondoskodni kell a szükséges frissítésekről, és a hirdetéseket alkalmazóknak helyt kell állniuk a reklámokban is (!) megjelent feltételek teljesüléséért is.
A terméknek alkalmasnak kell lennie az azonos típusú szolgáltatások esetén szabvány hiányában arra is, amit az irányadó magatartási kódex előír.
A Ptk.-ban szabályozott 6 hónap időtartamú hibás teljesítési vélelem a 2022-es évben kötött szerződésekre 1 éves időtartamúra változik, azaz ezen idő alatt a vállalkozásnak kell bizonyítania a termék (szolgáltatás) hibátlanságát, szükség esetén szakértői véleménnyel.
A fogyasztó a jótállási idő alatt (áru javítása vagy cseréje) közvetlen igényérvényesítéssel élhet a termék gyártójával szemben is akkor, ha a gyártó a termék minőségével kapcsolatos konkrét vállalást tett. (Eddig az eladó ellen lehetett közvetlenül fellépni és rajta keresztül a gyártótól igényelni a szerződésszerű teljesítést.)
Digitális elemeket tartalmazó áru esetén a vállalkozás felel majd a digitális áruval vagy szolgáltatással kapcsolatos hibáért 2 évig, vagy folyamatos szolgáltatás vállalása esetén a teljes időtartama alatt, ha a hiba ezen idő alatt következik be vagy válik ismertté.
A javítás, csere klasszikus bonyodalmaira keres (talál?) megoldást a rendelet 12.§ (2) bekezdés, ugyanis ha a vállalkozás nem végzi el a hiba kijavítását, vagy ismételt hiba merült fel, ebben az esetben a fogyasztó jogosulttá válhat az ellenszolgáltatás arányos leszállítására, vagy az adásvételi szerződés megszüntetésére.
Egyértelművé tette a rendelet, hogy a vállalkozásnak saját költségén kell biztosítania a kicserélt áru átvételét, és a fogyasztó részére történő újraszállítását.
Részletre történő vásárlás esetén a fogyasztó jogosult lesz a vételár még fennmaradó részét visszatartani mindaddig, amíg a vállalkozás nem tesz eleget a hibás teljesítéssel kapcsolatos kötelezettségeinek.
A „régi szabályok” sem túlzottan régiek, hiszen a szavatosság és jótállás szabályai 2021. január 01-től olyan új elemekkel bővültek, mint pl. az értékhatárhoz kötött sávos jótállás, így a jogszabály mellékleteként felsorolt termékek adásvétele esetében 1-3 évben határozza meg a jótállás kötelező időtartamát. Természetesen ezen kedvezőbb szabályok változatlanul hatályban maradnak az új esztendőben kötött szerződésekre is.
A jelenleg is hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni, ha a termék hibája a jótállási idő alatt merül fel, és ha az nem javítható, akkor a vállalkozás köteles azt kicserélni, vagy háromszori meghibásodás esetén a fogyasztó igénye szerint akár a vételárat visszafizetni.
Mit lehet tenni, ha az eladó/szolgáltató elzárkózik a jótállásból vagy szavatosságból fakadó kötelezettségeinek?
Először is kérjünk számlát, ugyanis ezzel lehet igazolni az adásvételi vagy szolgáltatásra irányuló szerződéskötés megtörténtét. Amennyiben egy szolgáltatás igénybevétele során készpénzben fizetünk, akkor írásban érdemes (akár egy darab papíron) rögzíteni, hogy milyen összeget fizettünk és milyen szolgáltatásért.
Szóbeli panaszbejelentés az eladó/szolgáltató irányába fontos, de nem elegendő. Amennyiben a szolgáltatónál személyesen járunk el, akkor a bejelentésről igényeljük a jegyzőkönyv felvételét. Ha ezt a vállalkozó elmulasztja (később emiatt a fogyasztóvédelmi hatóság által bírságolható), akkor tegyük meg írásban az igényeket is magába foglaló bejelentést, és azt vagy személyesen vetessük át, vagy tértivevényes levél útján kézbesítsük. Ha ezek után sem történik érdemi intézkedés, akkor további lehetőségként igénybe vehető a megyében működő békéltető testület ingyenes eljárása, segítsége. Ezt követően marad a peres eljárás lehetősége.
Dr. Horváth Károly elnök
Csongrád-Csanád Megyei Békéltető Testület