Üdvözöljük!
Üdvözöljük a Csongrád-Csanád Vármegyei Békéltető Testület weboldalán!
Kérjük olvassa el figyelmesen az alábbiakat!
A békéltető testületek vármegyei szintű szervezetek helyett regionális szervezetek lettek, amely alapján a Csongrád-Csanád Vármegyei Békéltető Testület illetékessége Bács-Kiskun Vármegyére és Békés Vármegyére is kiterjed.
Személyes ügyfélfogadásra a Csongrád-Csanád Vármegyei Békéltető Testület székhelyén, a 6721 Szeged, Párizsi körút 8-12. szám alatt kerül sor, hétfőn és szerdán 9-11 óráig.
Telefonos elérhetőségünk: +36-62/549-392 (csak kedd és csütörtöki napokon 9-12 óra között!)
Panasz benyújtása: bekelteto.testulet@cskik.hu vagy https://www.bekeltetes-csongrad.hu/eljaras-inditasa/
2024. január 1. napjától a meghallgatások főszabály szerint online kerülnek megtartásra, azonban a fogyasztónak erre irányuló igénye alapján lehetősége lesz a meghallgatáson személyesen részt venni.
Kérjük, erre irányuló igényét panaszában jelezze!
A módosítások okán a mikro-, kis- és középvállalkozások a továbbiakban fogyasztóként nem indíthatnak eljárást a békéltető testület előtt, vitás ügyeikben kizárólag bírósághoz fordulhatnak.
További lényeges változás, hogy 2024. január 01. napjától a 200.000.-Ft összeget meg nem haladó igények esetén a békéltető testületnek lehetősége van kötelezést tartalmazó határozatot hozni, amely végrehajtható. Ebben az esetben a békéltető testületi eljárásban felmerült költségeket a vállalkozás köteles viselni.
Kérjük a fentiek szíves tudomásulvételét!
Milyen ügyekben lehet a testülethez fordulni?
Az áruk és a szolgáltatások minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos fogyasztói jogvitákban. Pénzügyi, biztosítási fogyasztói jogviták esetén 2011. július 1-jétől a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által működtetett Pénzügyi Békéltető Testület illetékes.
Mit kell tudni a békéltető testületi eljárásról?
Az eljárásra vonatkozó szabályokat a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény rendelkezései tartalmazzák. A 2011-2014 közötti időszakra irányuló, Magyarország IV. középtávú fogyasztóvédelmi politikájával összhangban 2012. július 30-ával hatályba lép a 2012. évi LV. törvény a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításáról. Az LV. törvény a „fogyasztó” fogalmának módosításával jelentős mértékben bővíti a békéltető testületek hatáskörét: Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, továbbá a békéltető testületekre vonatkozó szabályok alkalmazásában a külön törvény szerinti civil szervezet, egyház, társasház, lakásszövetkezet, a mikro-, kis- és középvállalkozás is, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje.
„A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztó és a vállalkozás közötti, a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy bírósági eljáráson kívüli rendezése: e célból egyezség létrehozásának megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügyben döntés hozatala a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.”
A törvényi módosítással már nem csak a természetes személyek, mint fogyasztók vehetik igénybe az alternatív vitarendezés gyors, költségkímélő, hatékony és egyszerű eljárását, hanem a fogyasztó fogalmával kibővített személyek, elkerülve a hosszadalmas, költségigényes bírósági procedúrákat. A Csongrád-Csanád Megyei Békéltető Testület tevékenysége során eddig is megvalósult, de most törvényi kötelezettségévé vált, hogy a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot adjon a fogyasztót megillető jogokról és kötelezettségekről. A békéltető testületi eljárás megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését. Ennek eredménytelensége esetén a békéltető testület eljárása a fogyasztó kérelmére indul, mely írásbeli kérelemnek tartalmaznia kell az 1997. évi CLV. tv. 28.§-ban foglaltakat.
A békéltető testületi eljárásnak célja a fogyasztó és a vállalkozás közötti vitás ügy bíróságon kívüli, egyezségen alapuló rendezése.
Hogyan veheti igénybe az eljárást a fogyasztó?
A Csongrád-Csanád Vármegyei Békéltető Testület elnökének címzett írásbeli kérelem benyújtásával, amennyiben lakóhelye vagy tartózkodási helye Csongrád-Csanád vármegyében van. Eljárást kezdeményezhet az oldalunkon található online felületen is.
Mennyi idő alatt rendeződhet a fogyasztói jogvita?
Az eljárás a hiánytalan kérelem beérkezését követő 90 napon belül kell befejezni, indokolt esetben ez a határidő a testület elnöke által 30 nappal meghosszabbítható. A testület elnöke az eljárás megindulását követő 60 napon belül meghallgatási időpontot tűz ki, melyről értesíti a feleket és megküldi részükre a testületi tagok listáját, valamint a vállalkozás számára a kérelem másolatát.
Meg kell-e jelenni a feleknek az egyeztető tárgyaláson?
Célszerű megjelenni a feleknek, távolmaradásuk azonban az eljárásnak nem akadálya, ebben az esetben az eljáró tanács a rendelkezésre álló adatok alapján határoz vagy tesz ajánlást.
Mit kell tartalmaznia az eljárást kezdeményező kérelemnek?
- A fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét.
- A panasszal érintett vállalkozás nevét, székhelyét.
- A fogyasztó teljesítés helyére vonatkozó nyilatkozatát (ha kérelmét nem a lakóhelye szerint illetékes testülethez nyújtja be).
- A panasz rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait (a számlát vagy szerződést, a vásárlók könyvébe tett bejegyzést, valamint a vállalkozás írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról).
- A fogyasztó nyilatkozatát arról, hogy a panaszügy rendezését az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelte.
- A fogyasztó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az ügyben más Békéltető Testület eljárását nem kezdeményezte, közvetítő eljárást vagy polgári peres eljárást nem indított.
- A tanács döntésére irányuló indítványt arról, hogy a panasz rendezése érdekében mit szeretne a vállalkozástól (pl.: termék javítása, kicserélése, árcsökkentés, kártérítés).
- Meghatalmazást (ha a fogyasztó megbízottja révén kíván eljárni).
Milyen érdemi döntések születhetnek az eljárás befejezésekor? A tanács: – az egyezséget határozattal jóváhagyja; – egyezség hiánya esetén:
- kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a panasszal érintett vállalkozás a tanács döntését magára nézve kötelezőnek ismeri el;
- ajánlást tesz, ha a vállalkozás a tanács döntését kötelezésként nem fogadja el (A döntés lehet a fogyasztónak igazat adó vagy elutasító határozat is!);
- a jogszabályban meghatározott esetekben az eljárást megszünteti.
Mit tehet a fogyasztó, ha a határozatban/ajánlásban foglaltakat a vállalkozás nem hajtja végre? A tanács kötelező határozatának, illetve a határozattal jóváhagyott egyezségnek végrehajtását a fogyasztó a Bíróságtól kérheti. Amennyiben a vállalkozás nem tesz eleget az ajánlásban foglaltaknak, a fogyasztó kérheti az ügy nyilvánosságra hozatalát a fogyasztó nevének megjelölése nélkül. A fogyasztó köteles a határozat/ajánlás végrehajtásának elmaradásáról illetve annak teljesítéséről a Békéltető Testületet írásban értesíteni.
A Csongrád-Csanád Vármegyei Békéltető Testület által hozott ajánlásokat nem teljesítő vállalkozások ITT tekinthetők meg.
Mit lehet tenni, ha az eljárás során született döntéssel a felek nem értenek egyet?
Ha a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg a fogyasztóvédelmi törvény rendelkezéseinek, vagy a Békéltető Testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, bármelyik fél kérheti a határozat/ajánlás hatályon kívül helyezését a kézbesítésétől számított 15 napon belül. A fogyasztó további igényét polgári peres úton érvényesítheti.